Ki a felelős egy síbalesetnél?


2015. január 15.

Amikor beülünk a volán mögé, teljesen természetesnek vesszük, hogy szabályok egész hada rendelkezik arról, mit hogyan kell csinálnunk, illetve miért vagyunk felelősek és miért nem. Nos, nem árt tudni, hogy hasonló betartani valók bizony a síelésnél is léteznek.

Törvény nincs, de ajánlás van

 

Miközben az autósokra vonatkozó KRESZ egy minden sofőrre nézve kötelező jogszabály, addig a sí KRESZ nem törvényerejű, csupán egy ajánlás, amit a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) dolgozott ki.

 

Mindenki érdekében tartsuk be!

 

Tény, hogy nem bírságol meg a rendőr, ha nem a FIS által leírtaknak megfelelően síelünk, de az ajánlásban szereplő 10 pontot illik és célszerű ismerni és betartani. Legfőképpen azért, mert a síelés veszélyes üzem, és a szabálykövetéssel tesszük a legtöbbet a balesetek megelőzése, továbbá mind saját, mind mások testi épségének megőrzése érdekében.

 

Alkalmazható törvény helyett

 

Arról nem is beszélve, hogy konkrét törvényi szabályozás hiányában a bíróságok a sí KRESZ-t szokásjogként fogadják el, és ez alapján állapítják meg a felelősséget. Vagyis ha a sípályán kárt okozunk valakinek, első kérdésként az fog felmerülni, vajon betartottuk-e ezeket a szabályokat. Amennyiben nem, akkor a vonatkozó polgári, illetve büntetőjogi törvényeknek megfelelően ítélkeznek majd felettünk. Például gondatlan testi sértés, segítségnyújtás elmulasztása vagy kiskorú veszélyeztetése miatt.

 

Hol lehet elolvasni a sí KRESZ-t?

 

Az ajánlás elérhető a Nemzetközi Sí Szövetség honlapján angolul, németül és franciául. 10 pont vonatkozik a síelőkre és snowboardosokra, és másik 10 a sífutókra. Az előbbiből van kifejezetten gyerekek számára készült, színes rajzokkal illusztrált, nyomtatásra alkalmas verzió is, különféle formátumokban. A magyar változat több hazai honlapon is olvasható.

 

A felelősség megítélése

 

A felelősség megállapítása esetén a 10 pontból leggyakrabban a 3-as és 4-es betartását szokták vizsgálni. Az előbbi arról szól, hogy két síelő közül mindig a felülről érkezőé a felelősség. Az utóbbi pedig arról, hogy előzésnél, kerülésnél mindig kellő távolságot kell tartani – akár a másik fél váratlan manővere esetén is.

Ausztriában született már olyan bírósági ítélet, amely kimondta: az elöl haladó síelő nem köteles hátranézni, amikor irányt vált, feltéve, hogy lefelé halad. Tehát a lentebb haladó síelő teljes elsőbbséget élvez.

Mindez ismerős lehet annak, aki autót vezet, hiszen a KRESZ-ben is a hátul haladó autó sofőrje a felelős, ezért mindig úgy kell hajtania, hogy az előtte haladó váratlan manővere esetén se ütközzenek össze.

 

Kinek kell bizonyítania a tényállást?

 

Ha az elöl haladó síelő sérült, neki kell bizonyítania, hogy a balesetet a mögötte haladó okozta. Ugyanakkor szintén Ausztriában van rá bírósági precedens, hogy ettől el lehet tekinteni, ha a felülről érkező felelőssége nyilvánvaló, és elsőre látható.

 

Ketten is lehet hibázni

 

Egy ilyen eljárás nem feltétlenül azzal végződik, hogy az egyik fél felelőssége mindenképpen megállapításra kerül. Hoztak már olyan ítéletet is, amely mindkét érintetett egyformán elmarasztalta.

 

Speciális eset: amikor az oktató a hibás

 

Ritka esetben az is előfordulhat, hogy egy kezdő síelő tanulás közben, az oktató felügyelete mellett azért szenved vagy okoz kárt, mert az oktató rosszul végezte a munkáját. Ennek valószínűsége rendkívül kicsi, hiszen a fenti szabályokat éppen az oktatóknak kell a lehető legjobban betartaniuk és a kezdők fejébe vésniük. De ha mégis ilyesmi történik, és az eset bizonyítható, akkor az oktató akár kártérítésre is kötelezhető.

 

Mikor nem fizet a biztosító?

 

A biztosító jellemzően akkor tagadhatja meg a kár megtérítését, ha gondatlanul, felelőtlenül viselkedtünk. Ilyen eset lehet például az, ha elhagyjuk a kijelölt pályát, ha 0,8 ezreléknél több alkohol van a vérünkben, ha nem vesszük fel a kötelezően előírt sisakot, szándékosan veszélyeztettünk valakit, vagy súlyosan megszegjünk a sí-KRESZ-t.

 

Európán kívül

 

Az Egyesült Államokban Európával ellentétben vannak kifejezetten a síelésről és snowboardozásról szóló törvények, amelyek nem csak a sportolók, de a szolgáltatók jogi helyzetét is rendezik. Ráadásul ezek a törvények államonként eltérnek egymástól, ezért rendelkezéseknek az útnak indulás előtt mindenképpen érdemes utánaolvasni.

 

Mit tegyünk, ha baleset történt?

 

  • Biztosítsuk a helyszínt! Néhány méterrel a sérült fölött szúrjunk le keresztben egy sílécet vagy síbotot.
  • Ha továbbra is veszélyhelyzet áll fenn, mielőbb szüntessük meg. Ha például a pálya nem belátható részen, vagy a síliftnél estünk el olyan helyen, ahol további baleseteket okozhatunk, akkor mielőbb húzódjunk félre. Ha egyedül nem megy, akkor segítséggel.
  • Ha más (is) sérült, segítsünk neki!
  • Mérjük fel, mekkora a baj és ha szükséges, kérjünk segítséget! Ha személyi sérülés történt, kötelező orvost hívni.
  • Maradjunk a sérült mellett, amíg nem érkezik segítség.
  • Alaposan nézzük meg, nincsenek-e további sérülések, mint amiket elsőre felfedeztünk.   

Nagyobb eséseknél a gerincsérülés lehetősége is fennáll.
  • Ficam, repedés, törés esetén sérült végtagot úgy kell rögzíteni, hogy ne mozduljon el!
  • Ha hosszú ideig kell várni, ügyeljünk rá, nehogy kihűljünk! A sérültet takarjuk be, és itassuk meleg (de nem forró) teával!
  • Rögzítsük, mi és hogyan történt, felmerül-e valakinek a felelőssége az ügyben.
  • Adjuk meg egymásnak az elérhetőségeinket!
  • Hívjuk fel a biztosítónk ügyeleti telefonszámát, amely a kötvényen szerepel. Adjuk meg a kötvényszámunkat és számoljunk be a történtekről. Ezután tájékoztatást fogunk kapni róla, hogy mi a további teendőnk, illetve milyen ügyekben fog intézkedni a biztosító.

 

Fotó: pixabay.com

K&H utasbiztosítás kalkulátor

nap

K&H útitárs alkalmazás

Töltsd le az ingyenes K&H útitárs alkalmazást.
Segélyhívás, kárbejelentés, utasbiztosítás kötés és hasznos dolgok egyben.

Google play
részletek
App store
részletek