10 tipp a Facebook-os biztonságért


2011. december 1.

A közösségi média egy évtizede kezdett beszivárogni a mindennapi életünkbe, mára szinte minden internetező használja valamilyen formában, például regisztrál a Facebookon vagy az iWiW-en. A K&H Biztosító felmérésében szereplő online felhasználók 93%-a használja valamilyen rendszerességgel a közösségi oldalakat. Fontos azonban tudni, hogy minél többet árulunk el magunkról a közösségi oldalakon, annál könnyebb azt kihasználni. Ezért adunk tíz tippet, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe otthona biztonsága.

 

Aki az internetet használja, nagy valószínűséggel megismerkedik a közösségi oldalak nyújtotta újszerű élményekkel is. De vajon biztonságosak ezek az oldalak? Ma már minden második magyar internetező napi szinten használja a közösségi oldalakat – ezt megerősíti a K&H khdirektbiztositas.hu portál és a GfK Hungária közös, ”Biztosítási trendek II.” elnevezésű online kutatása is. A netezők 85%-a legalább havonta, 75%-a hetente vagy annál gyakrabban látogat ilyen oldalakra. A közösségi oldalak között a Facebook és az iWiW a legnépszerűbb, de a megkérdezettek 4%-a a myvipet is megnevezte.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az emberi kapcsolattartás egy része átterelődött a közösségi felületekre. A kutatás alapján az internetezők több mint fele naponta használja ezeket az oldalakat, háromnegyedük legalább hetente. Amitől ez veszélyes lehet, az a közösségi oldalakon megosztott tartalom: a megkérdezettek 60%-a nyaralások, családi-baráti összejövetelek alatt készült fotóit, 40%-a saját tartózkodási helyét és 27%-a még saját otthonáról készült bel- és kültéri képeket is közzétesz ismerősei között. Ezért is lehet, hogy a Facebook nemcsak a legnagyobb közösségi oldal, hanem legnagyobb fotótárhely is az interneten.
Ha ilyen sok mindent megosztunk magunkról, azokkal egyesek vissza is élhetnek. Amíg a nyaralásnak, mozinak vagy kirándulásnak örülünk, mások könnyen kirabolhatják lakásunkat. Összeállítottunk tíz tippet, ami irányelveket és konkrét tanácsokat is tartalmaz a biztonságos netezéshez.

 

1. A GPS-képes digitális fényképezőgéppel és okostelefonnal készített fotók rögzíthetik a képkészítés helyét és idejét. Ezért bizonyosodjunk meg arról, hogy a készülék ezt ne rögzítse.

 

2. Az így készített „biztonságos” képeket se posztoljunk azonnal a közösségi hálóra nyaralásról. Várjuk meg, amíg hazaértünk, és utólag számoljunk be élményeinkről. Nehezen hihető, de az internetezők 18%-a még mindig nem lát veszélyt az utazási információk, képek megosztásában.

 

 

 

3. Örök igazság, hogy alkalom szüli a tolvajt. Kerüljük mi is az olyan fényképek feltöltését, ami elültetné a rablás gondolatát. Ne tegyünk fel képeket, amelyen szerepelnek a lakásban található nagyobb értékek, bútorok, festmények, műszaki cikkek vagy az utcatábla és a házszám.

 

4. Figyeljünk, hogy milyen adatokat kérnek tőlünk a közösségi oldal alkalmazásai. Valóban szükséges egy vicces teszt kitöltéséhez, hogy az ismeretlen alkalmazás kezelője hozzáférjen a lakcímünkhöz? A kutatás alapján az internetezők ötöde nem aggódik személyes adatai biztonságáért.

 

 

 

5. A Facebook felhasználóinak átlagosan 130 ismerősük van az oldalon . Ezek között biztos vannak nagyon régi, bizalmas ismerősök, de ugyanúgy rövid ismeretségek is. Arra figyeljünk, hogy ismeretlenekkel vagy olyan személyekkel, akikben nem bízunk meg maradéktalanul, inkább ne kössünk online barátságot.

 

6. Ha ezt nem tudjuk valamiért megtenni, mégis, akkor az adatvédelmi beállítások között időzzünk el kicsit. Itt részletesen szabályozhatjuk, hogy egyes adatainkat, fotóinkat, szöveges bejegyzéseinket ismerőseink mely köre számára tesszük láthatóvá.

 

7. A khdirektbiztositas.hu kutatása szerint internetezők egy szűkebb köre, nagyjából ötöde vezet blogot vagy mikroblogot. Ha valaki neki szeretne vágni a blogolásnak, jó, ha tudja: minden tartalom nyilvános lesz rajta, ha nem védi jelszóval a blogját. A nyilvános blog esetén gondoljuk meg, hogy összekötjük-e más közösségi szolgáltatással a tartalmát. Az eltérő ismerősi kör és biztonsági beállítások miatt olyanok is láthatják a posztokat, akiknek ezt önszántunkból ezt nem engedélyeznénk.

 

8. A közösségi oldalak, a levelezőrendszerek, az e-bank felületek és szinte minden online szolgáltatás jelszót kér tőlünk. Lehetőleg minden felületen használjunk különböző jelszót és ezeket tároljuk biztos helyen.

 

9. Ha nyilvános számítógépről – internet kávézó, könyvtár – használjuk valamelyiket, a használat után győződjünk arról, hogy kiléptünk a felhasználói fiókból és a böngésző nem mentette el a jelszavunkat.

 

10. Nem elég, ha a saját közösségi profilunkon vagyunk óvatosak. Érdemes felhívni a veszélyekre ismerőseink figyelmét is, akik számára alkalomadtán mi is továbbküldünk fotókat, személyes híreket, hiszen ezek az ő oldalukról is illetéktelenek elé kerülhetnek. A K&H khdirektbiztositas.hu portál és a GfK Hungária közös, Biztosítási trendek II. kutatása szerint az alacsony iskolázottságú és elvált férfiak tartják leginkább veszélytelennek a közösségi oldalak használatát, ezért ők a legkevésbé óvatosak.

 

Az online védekezés mellett ugyanúgy fontos a vagyontárgyaink és lakásunk fizikai védelme. A megfelelő mechanikai védelem, a beépített riasztórendszer - vagy arra figyelmeztető tábla – elriasztja a betörőket. Ha hosszabb időre elutazunk, a szomszéd segítsége aranyat ér: a postaláda rendszeres ürítése félrevezetheti az alkalomra váró betörőket.

 

„Az óvintézkedések mellett nagyon fontos, hogy lakásbiztosításunk fedezze az ingóságainkat ért esetleges károkat, ezért aki évekkel ezelőtt kötötte a lakásbiztosítását, annak érdemes értékkövetést kérnie.” – mondta el Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.

 

 

 

 

kapcsolódó dokumentumok

K&H lakásbiztosítás kalkulátor

m2