Biciklisek kontra autósok: kié az úttest?


2015. június 4.

Ha az utakon zajló élet kizárólag a mindenki által pedánsan betartott KRESZ mentén folyna, a címben foglalt kérdést talán nem is kellene feltenni. De a valóságban minden másképp van, így bőven akad megválaszolni való a két és négy kerekűek békés együttélése érdekében.

Ha az az autós-kerékpáros viszonyrendszert kezdjük vizsgálni, mindjárt az elején érdemes elkülöníteni a nagyvárost a vidéktől. Amíg mondjuk Budapesten a nagykörúton araszoló autósok sűrű sorai között cikázó merész biciklisták jelentenek problémát, addig vidéken sajnos máig gyakori jelenség, hogy éjjel kivilágítatlanul tér haza Józsi bácsi a szomszéd faluból. De mielőtt az autósok rögtön helyeselni kezdenének, hogy minden konfliktus és veszély forrásai a kétkerekűn közlekedők, lassítsunk le!

 

A biciklisek védelmében

Nem túlzás azt állítani, hogy autósként igazából csak akkor érthetjük meg a kerékpárosok viselkedését, ha magunk is kivettük (kivesszük) a részünket a biciklis közlekedésből. Aki tekert már eleget, autóban ülve is sokkal jobban alkot képet arról, hogyan is érez, gondolkodik és cselekszik a nyeregben ülő a forgalomban. Első lépésként fogadjuk el, hogy számos helyzetben mi is hasonlóan viselkednénk egy biciklin.

 

Egyenlőtlen esélyek

Azt sem nehéz belátni, hogy az úttestnek hívott porondon a kerékpáros a sérülékenyebb. Igaz, sokszor akrobata és néha bohóc is, de a kerékpáros élete gyakran jóformán csak hajszálon – na jó, centimétereken – múlik. A biciklis a legtöbb útszakaszon legálisan közlekedik, tehát jelenlétét autósként nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért ahelyett, hogy átkoznánk őket és tiltakoznánk ellenük, próbáljuk megérteni – és főleg kikerülni – őket.

 

A szabálykövető kerékpáros

Kerékpár kontra autó

Kezdjük a jobbik esettel. Nem nehéz felismerni, ha valaki magabiztosan ül a nyeregben. Ráadásul szabályosan közlekedik, nem megy át a piroson, jelzi, ha irányt változtat, nem vág elénk, nem megy a sáv közepén és még sorolhatnánk. Ilyenkor nincs más tennivalónk, mint betartani egy-két pofonegyszerű szabályt:

  • Mindig megfelelő távolságot tartva előzzük a kerékpárt.
  • Ha szembejövő miatt nincs elég helyünk, és ezért a biciklishez túl közel kéne mennünk, akkor várjunk az előzéssel.
  • Ha leparkoltunk, az ajtó kinyitása előtt nézzünk a vezetőoldali visszapillantó tükörbe, mert egy óvatlan kiszállással az érkező biciklist csúnya baleset érheti, és az autóban is jelentős kár keletkezhet.
  • Sose „dudáljuk le” az útról a kerékpárost, szükség esetén csak rövid hangjelzéssel figyelmeztessük.
  • Egyirányú utcákban azon sem kell meglepődni, ha kerékpáros jön szembe, mert a KRESZ egyes helyeken a biciklistáknak lehetőséget ad erre.
  • Keressük a szemkontaktust! – ez a legbiztosabb módja, hogy (kölcsönösen) végső bizonyságot szerezzünk, hogy az adott közlekedési helyzetet mindkét fél uralja.

 

A cikázó típus

De itt a másik eset, mikor a biciklissel nincs minden rendben. Városban többnyire – dacolva a forgalmi dugókkal – közlekedési kihágások egész sorát követik el a vagányabb bringások. Piros lámpa, forgalommal szembe közlekedés, sávok közötti cikázás itt koránt sem tabu. A jó hír, hogy az ilyen biciklis közlekedők azért nagyon is tudják, mit csinálnak. Ilyen esetben jobban tesszük tehát, ha hiszük bennük és higgadtak maradunk, mintha magunkba kikelve dudálnánk, ordibálnánk, vagy ne adj isten valamiféle fizikai retorziót fontolgatunk. Ha az okos enged, a drótszamár sem szenved.

 

Az ittasságnak is vannak fokozatai

Bár egy új, viszonylag sajátos jogszabály értelmében ma már nem tilos ittasan sem biciklire ülni, ezt – különösen vidéken – sokan kissé félreértelmezik. A szabály értelmében ugyanis alkalmas állapotban kell lenni a vezetéshez, amely feltétel nem minden alkalommal teljesül. A részeg biciklista kiszámíthatatlan és önveszélyes, ezért messziről kerülni kell. Tartsunk megfelelő távolságot kikerülésükkor.

 

Láthatóság

A legnagyobb veszélyt a kivilágítatlan közutakon lámpa nélkül közlekedő kerékpárosok jelentik. Hiába a mind szigorúbb ellenőrzések és tetemes büntetések, sokan a mai napig fittyet hánynak a látni és látszani alapvetésre. Nincs jó módszer a fekete éjszakában fekete biciklin ülő fekete ruhás emberek elkerülésére, marad hát a fokozott figyelem.

 

Kerékpárosként viszont nem árt tudnunk, hogy a KRESZ szerint van egy minimálisan elvárt felszerelés, ami nélkül nem mehetünk ki az utakra. Ilyen például

  • a fehér fényvisszaverő macskaszem elöl és piros színű hátul
  • a kerekeken reflexcsík vagy küllőprizma
  • fehér vagy sárga első lámpa
  • piros hátsó lámpa vagy villogó
  • csengő
  • első és hátsó fék
  • rossz látási viszonyok között és lakott területen kívül láthatósági mellény

 

Praktikus tippek kerékpárosoknak

A Kerépárosklub.hu egy PDF formátumban ingyenesen letölthető, hasznos és egyúttal tetszetős kisokost készített amelyben többek között a biciklis közlekedés írott is íratlan szabályaival is foglalkozik.

 

kapcsolódó dokumentumok

K&H casco biztosítás kalkulátor